Szentmise magyarázatok

LITURGIKUS SZÍNEK
A színeknek kifejezőereje, jelentése van. A liturgikus színek elsősorban nem díszítenek, s nem is a viselője rangját és beosztását jelzik, hanem a liturgikus időszakok és ünnepek jellegét. Az antik világban az alsóruha festetlen, de fehérített volt. A felsőruhát színezték, főképpen bíborfestéssel (bíborcsiga váladékával). A legdrágább és legelőkelőbb szín a sötétpiros volt (királyi bíbor), s minél sötétebb színű volt valami, annál értékesebb volt. Ez a gyakorlat a 9. századtól kezdett megváltozni, s a 12. századra alakult ki a római szín-kánon. III. Ince pápa korában (1198-1216) 4 szín szerepelt: fehér, piros, zöld és fekete.
A szín kánon használata V. Pius pápa Tridentinum-i Misekönyve alapján vált egyetemessé.

vö. ÁR 346:
• Fehér: a dicsőség színe. A húsvéti és a karácsonyi időszak zsolozsmáin és miséin; az Úr ünnepein, kivéve a szenvedésre vonatkozókon; Szűz Mária, az angyalok és a nem vértanú szentek ünnepein és megemlékezésein; Mindenszentek (november 1.), Keresztelő Szent János (június 24.) főünnepén, Szent János evangélista (december 27.), Szent Péter székfoglalása (február 22.) és Szent Pál megtérése (január 25.) ünnepén.
• Piros: a megváltás és vértanúság színe. Virágvasárnap, vagyis az Úr szenvedésének vasárnapján, Nagypénteken, Pünkösdkor, az Úr szenvedésének ünnepein, az apostolok és evangélisták, valamint a vértanúk ünnepein.
• Zöld: a reménység színe. Az évközi zsolozsmákon és miséken.
• Viola: a bűnbánat színe. Advent és nagyböjt idején, és tetszés szerint a halotti zsolozsmákon és a gyászmiséken.
• Fekete: a gyász színe. Gyászmiséken, ahol ez szokásos.
• Rózsaszín: ahol ez szokás, a Gaudete vasárnapon (advent III. vasárnapja) és a Laetare vasárnapon (nagyböjt IV. vasárnapján);
• Nagyobb ünnepeken alkalmazhatók ünnepélyesebb vagy nemesebb szent ruhák, ha nem is felelnek meg a nap színének. A Püspöki Konferenciák a liturgikus színekkel kapcsolatban meghatározhatnak, és a Szentszékhez fölterjeszthetnek bizonyos változtatásokat, amelyeket népük igénye és ízlése kíván meg.
• Arany: – ünnepélyes alkalmakkor
• Kék: – Szűz Mária színe, tetszés szerint (ad libitum) használható

ÁR 347: A rituális misék saját színben vagy fehérben, vagy az ünnepnek megfelelő színben mondhatók. Rituális mise: olyan mise, amelyben szentség kiszolgáltatása (keresztelés, bérmálás, betegek kenete, házasságkötés, diákonus-, pap- vagy püspökszentelés) vagy szerzetesi fogadalomtétel történik.
A különféle szükségletekben mondható misék színe vagy a nap, illetve a liturgikus idő színe, vagy pedig viola, ha bűnbánati jellegűek.
A votív (megemlékező) miséket a misének megfelelő színben kell mondani, vagy mondható a liturgikus nap vagy liturgikus idő saját színében is.

Korunkban is értékelni kell a színek kifejezőerejét, mert a mai embert is megfogja a színek szimbolikus értelme és értéke.

ÁR: A Római Misekönyv Általános Rendelkezései

Eddigi magyarázatok
Egyházi év
Advent
Jel és szimbólum
Keresztvetés
Víz, mint szimbólum
Szenteltvíz és készítése
Testtartások és gesztusok
Litugikus ruházat
Miseruha, dalmatika, palást, stóla
Püspöki jelvények
Alba, vállkendő, cingulus, karing
Litugikus színek